|
|
|
|
Útjelző V. évfolyam 19. szám 2005 december |
|
|
|
|
Bejárta Olaszország, Német-ország, Svájc és Ausztria leg-szebb vidékeit. 1886-ban a Ma-gyarországi Kárpát Egyesület rendes tagjává választja. Apja halála (1890) után teendőit gaz-datisztjére bízza, és a továb-biakban csak a hegyeknek szenteli életét. Soha nem nősült meg. Nem tartotta helyén-valónak a házasságot egy olyan ember számára, aki az év tizenkét hónapjából kilencet távolt töltött otthonától.
A néma zongora Menyházán kibérli a Para-deiser-villát (később Garofiţa, napjainkban pedig Zsilinszky), melyet saját ízlése szerint rendez be és téli rezidenciaként használ. A déznai várromhoz saját költségén utat készít-tetett. Feltárja és kiépíti Meny-házát és környékét. Ebben az időben a Királyi Magyar Természettudományi Társulat rendes tagjául fogadja.
Czárán iránytűje
|
Biharfüredi útjai alkalmával ismerkedik és barátkozik meg Dr. Pethő Gyula budapesti geo-lógussal, az ő hatására 45 éves korában beiratkozik (1892-ben) a Selmecbányai Erdészeti és Bányászati Főiskolára, melyet kitűnő eredménnyel végez el.
A menyházai Czárán-villa Ezzel kezdetét veszi az a titáni munka, mely naggyá tette Czáránt és ismertté a Bihar hegységet a szépet szerető emberek számára. A Kolozs-váron akkoriban létrehozott Erdélyi Kárpát Egyesület tiszteletbeli tagjává választja.
Czárán szócsöve Életművéhez nemcsak az általa felfedezett, feltérké-pezett természeti látnivalók, a hozzájuk vezető – saját költsé-gén – kiépített utak, ösvények tartoznak, hanem az a hatalmas írásos hagyaték, melyek az Erdélyi Kárpát Egyesület lap-jában, az „Erdély”-ben látnak napvilágot sorozat formájában, valamint könyv alakban meg-jelent útleírásai, útikalauzai. |
|
|
A most záruló esztendő folyamán az Erdélyi Kárpát Egyesület Bánsági Osztályának tagjai – G.Szabó László vezetésével – mintegy 35 kilométer turistaútvonalat láttak el jelzéssel a Ruszkahavas Temes megyébe eső részén. A megjelölt útvonalak a Ferde község határából induló és a Págyes csúcsra vezető kék sávos (ezidőtájt hiányos de még járható) útvonaltól északra húzódnak és ezzel együtt alkotnak egységes egészet – amint az a negyedik oldalon közölt térképről is kitűnik. Munkánkat pénzügyileg a Temes Megyei Tanács, ingyenes szállással Zold-i diáktá-borában a temesvári Bartók Béla Líceum, helyismereti útmutatásokkal a Ferde község területén dolgozó erdészek segítették. A következő négy útvonalat láttuk el turistajelzésekkel.
Ennek, a Román Gladna központjából induló turistaútnak a leírását részletesen közöltük Útjelzőnk idei, márciusi számában. A jelzések megfestésekor, tulajdonképpen hűen követtük Marius Terchilă turistabarátunk említett útibeszámolóját.
Gladnától autóval is jól járható makadám út vezet Zoldig, ezen követhetjük a jelzést egészen a falu végén összefutó turistajelzések kiindulópontjáig, ahonnan már nem érdemes kocsival tovább haladni. Itt egyesül a Zoldiána és a Kispatak, létrehozva a falut is átszelő Zold patakot. Innen a hegynek fölfelé, 4 kilométeren át a jelzés még követi az erdei utat (a Zoldiána patak mentén), majd a Goloşie-nek nevezett kaszáló előtt 90 fokkal balra fordul a bégalankási gerinc irányába. Ezen szakasz felső részén végig, nagyon szép kilátásban van részünk a nyári szállásokkal és szénaboglyákkal tarkított domboldalak látványával. A gerincen túl Felsőlankás térségéből Bégalankás irányába a Farkas patak völgyében ereszkedik utunk egészen be a faluba.
Zold felső szegleténél a Zoldiána patakot elhagyva, 90 fokos szögben balra térünk egy szekérúton. Enyhe emelkedő után, majd egy kilométert gyér, ligetszerű erdőn keresztül teszünk meg, majd egy 80 hektárnyi körtvélyesbe jutunk, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik észak és nyugati irányba. Újabb egy kilométer után az ösvény egy bükkerdőn keresztül vezet és emelkedő pályát vesz fel. Utunk fele táján elérjük a gerincet a „kereszt”- |
nél (ennek helynévi jelentősége van mert a valamikori kereszt már régen elkorhadt), ahol még láthatjuk az egykori pihenő maradványait (egy asztal és a padok lábai). Innen tisztásra majd ismét erdőbe jutunk. Az ösvény átvezet egy kis patakon és a túloldalon hamarosan egy lakott tanya mellett haladunk el. A továbbiakban kaszálók és legelők mellett, erdőszélen követjük a jelzést, mígnem egy esőmosta szekérútra jutunk mely a Tamásd-i Kolónia iskolája mellett juttat ki bennünket az aszfaltozott országútra.
Zoldról kijövet átkelünk a Zold patakon valamint a Kispatak vizén és elindulunk balra, fölfelé. Az ösvény lassan de folyamatosan emelkedik az erdőn keresztül. Főleg tölgyfák között haladunk, innen a dombhát elnevezése is (Dealul Gorun). Utunk kitartóan a Zoldiána és a Kispatak közötti gerincen vezet fölfelé, mígnem másfél órányi kellemes kaptató után elhagyja azt és jobbfelé egy kaszálóra tér, ahonnan remek kilátás nyílik a két Gladna valamint a Ferde község határában elterülő mesterséges tó irányába. Innen a gerinccel párhuzamosan, de ettől kissé nyugatabbra húzódó dombháton, 200 ... 300 éves cser- és tölgyfákkal tűzdelt gyér erdőben haladunk a Bordaru (más térképeken Bardului) csúcs felé. Ezután áttérünk a Zoldiána majd a Farkas patak forrásvidékét is lezáró gerincre, az immár nyirfa ligetekkel tarkított de még mindig ritka erdő nem gátol meg bennünket, hogy fényképezőgépjeink számára megfelelően nyílt szöget találjunk keleti irányba a két igencsak festői völgy felé. A Farkasdomb (Dealul Lupului – 702 méter) kopár és meredek oldala valamint a Stan csúcs közötti nyeregben ösvényünk útkereszteződéshez ér. Itt találkozunk a Tamásd felől a Bordaru csúcsra vezető ösvénnyel és idáig tart a sárga háromszöggel jelzett turistaút. Eddig körülbelül 2 órát gyalogoltunk. A közelben, húsz perc járásra forrás van, jobb felől pedig egy esztena található és nagy kiterjedésű legelők. Önmagában is kitünő kirándulóhely, pazar kilátással nyugati irányba a Ferde-i (Szurdok-i) mesterséges tó irányába. Megjegyzés. A Tamásd felől a Boradaru csúcson át a (mostanában nem fogadóképes) Căpriorul turistaházhoz vezető, útikönyvekben is leírt turistaút jelzései már nem láthatóak. Szándékunk szerint ezt is felújítjuk majd a jövő év folyamán, megteremtve a Págyes gerinc több irányból való megközelítésének a lehetőségét, valamint a völgyben fekvő falvakból kiinduló majd ugyanoda visszatérő, egynapos körutak tervezését. (I.M.) |
 |
|
|
|
|
||
|
|
|
 |
