Útjelző  V. évfolyam 19. szám   2005 december

 

CZÁRÁN GYULA  (1847 – 1906)
 
     2006. január 5.- én lesz kerek 100 éve, hogy meghalt a Bihar hegység úttörője, turistaútvonalainak kiépítője: Czárán Gyula. Érdemes megismer-kedni vele, munkásságával, hiszen fáradságos munkával nem kevesebb, mint 680 km-nyi utat épített ki az emberek által nem járt vadonban, hogy mi is megismerhessük a természet által alkotott szépségeket, csodákat.
Ma is többnyire az Ő ösvényeit tapossuk
 
Akit nem feledünk el
 
     Az első Czáránok az 1700-as évek derekán érkeztek tájainkra Gyergyószent-miklósról. A kereskedéssel foglalkozó, örmény származású család közös erővel meg-vásárolta 1821-ben Seprőst, a hozzá tartozó birtokkal együtt. Itt született – teljes nevén – Seprősi Czárán Kristóf Gyula 1847 augusztus 23-án. Elemi osztályait szülőfalujában végezte, majd bekerült az aradi minorita gimnáziumba, ahol csak rövid időt töltött, mert szülei továbbküldik Pozsonyba tanulni, ahol kitüntetéssel érettségizik.
     Saját maga mérnöki pályát választott volna, de apja „határozott kívánságára” jogi egyetemet végez Budapesten, majd Bécs városában. Iskolai évei alatt több idegen nyelvet tanul (német, olasz, francia), és megismerkedik az irodalom és a zene-művészet szépségeivel, lehetőségeivel is. Kitűnően megtanul zongorázni (hogy ujjainak frissességét megőrizze, egy klaviatúrát – ún. néma zongorát – hordoz magával a hegyi útjain, ezen gyakorol) és versírással is próbálkozik.
     Még nem fejezte be az iskoláit, mikor édesapja betegsége miatt hazakényszerül, hogy mint egyedüli fiú a családban (három leány-testvére volt), folytassa a birtok igazgatását, mely egyáltalán nem volt ínyére. Felüdülést számára csak az irodalom, a zene valamint a kirándulás jelentett. Így jutott el a meziádi barlanghoz, melyről legelőször Hunfalvy János „A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása” című könyvében olvasott. Ő fedezte fel a barlang első és második emeletét, ő készítette el az első térképét.

 

                             Siska Szabó Zoltán

    Bejárta Olaszország, Német-ország, Svájc és Ausztria leg-szebb vidékeit. 1886-ban a Ma-gyarországi Kárpát Egyesület rendes tagjává választja. Apja halála (1890) után teendőit gaz-datisztjére bízza, és a továb-biakban csak a hegyeknek szenteli életét. Soha nem nősült meg. Nem tartotta helyén-valónak a házasságot egy olyan ember számára, aki az év tizenkét hónapjából kilencet távolt töltött otthonától.

A néma zongora

   Menyházán kibérli a Para-deiser-villát (később Garofiţa, napjainkban pedig Zsilinszky), melyet saját ízlése szerint rendez be és téli rezidenciaként használ. A déznai várromhoz saját költségén utat készít-tetett. Feltárja és kiépíti Meny-házát és környékét. Ebben az időben a Királyi Magyar Természettudományi Társulat rendes tagjául fogadja.

Czárán iránytűje

 

     Biharfüredi útjai alkalmával ismerkedik és barátkozik meg Dr. Pethő Gyula budapesti geo-lógussal, az ő hatására 45 éves korában beiratkozik (1892-ben) a Selmecbányai Erdészeti és Bányászati Főiskolára, melyet kitűnő eredménnyel végez el.

A menyházai Czárán-villa

     Ezzel kezdetét veszi az a titáni munka, mely naggyá tette Czáránt és ismertté a Bihar hegységet a szépet szerető emberek számára. A Kolozs-váron akkoriban létrehozott Erdélyi Kárpát Egyesület tiszteletbeli tagjává választja.

Czárán szócsöve

    Életművéhez nemcsak az általa felfedezett, feltérké-pezett természeti látnivalók, a hozzájuk vezető – saját költsé-gén – kiépített utak, ösvények tartoznak, hanem az a hatalmas írásos hagyaték, melyek az Erdélyi Kárpát Egyesület lap-jában, az „Erdély”-ben látnak napvilágot sorozat formájában, valamint könyv alakban meg-jelent útleírásai, útikalauzai.  

    Czárán életrajzát Záray Jenő aradi tanár jelenteti meg 1937-ben „A természetjárás apos-tola” címmel. A szintén aradi Mátyás Vilmos pedig „A Bihar-hegység” című könyvé-ben leírja Czárán útjait, jelentős segítséget nyújtva napjaink kalandkeresőinek. Fischer Aladár líceumi igaz-gató Mátyás Vilmos segít-ségével megalakítja az EKE aradi Czárán osztályát; feltár-ják és újrajelzik a névadójuk által alkotott ösvényeket (melyeknek sajnos, már csak töredéke létezik).
    Mielőtt befejezné életművét, 1906 január 5-én  Menyházán, Czárán meghalt. Most már a mi kötelességünk ápolni emlékét, megőrizni mindazt, amit reánk hagyott, taposni az ösvényeit, hogy ne nőhessék be a feledés gyomjai. Ezt sugallják Czárán Gyula menyházai sírjának fekete márványból készített keresztjébe vésett szavak is: „Csak az hal meg, akit elfelejtenek!”
(Forrásanyagok – Záray Jenő: „A természetjárás apostola”, valamint StefanovTitus adatai)

Czárán Gyula sírja

 

 
Nyomunkban a turistaözön

     A most záruló esztendő folyamán az Erdélyi Kárpát Egyesület Bánsági Osztályának tagjai – G.Szabó László vezetésével – mintegy 35 kilométer turistaútvonalat láttak el jelzéssel a Ruszkahavas Temes megyébe eső részén. A megjelölt útvonalak a Ferde község határából induló és a Págyes csúcsra vezető kék sávos (ezidőtájt hiányos de még járható) útvonaltól északra húzódnak és ezzel együtt alkotnak egységes egészet – amint az a negyedik oldalon közölt térképről is kitűnik. Munkánkat pénzügyileg a Temes Megyei Tanács, ingyenes szállással Zold-i diáktá-borában a temesvári Bartók Béla Líceum, helyismereti útmutatásokkal a Ferde község területén dolgozó erdészek segítették. A következő négy útvonalat láttuk el turistajelzésekkel.

1.      Román Gladna – Gladna völgy – Căpriorul
      turistaház (sárga kereszt) – 4 óra menetidő

   Ennek, a Román Gladna központjából induló turistaútnak a leírását részletesen közöltük Útjelzőnk idei, márciusi számában. A jelzések megfestésekor, tulajdonképpen hűen követtük Marius Terchilă turistabarátunk említett útibeszámolóját.

2.   Román Gladna – Zold – Bégalankás (kék
           kereszt) – 2 óra menetidő

     Gladnától autóval is jól járható makadám út vezet Zoldig, ezen követhetjük a jelzést egészen a falu végén összefutó turistajelzések kiindulópontjáig, ahonnan már nem érdemes kocsival tovább haladni. Itt egyesül a Zoldiána és a Kispatak, létrehozva a falut is átszelő Zold patakot. Innen a hegynek fölfelé, 4 kilométeren át a jelzés még követi az erdei utat (a Zoldiána patak mentén), majd a Goloşie-nek nevezett kaszáló előtt 90 fokkal balra fordul a bégalankási gerinc irányába. Ezen szakasz felső részén végig, nagyon szép kilátásban van részünk a nyári szállásokkal és szénaboglyákkal tarkított domboldalak látványával. A gerincen túl Felsőlankás térségéből Bégalankás irányába a Farkas patak völgyében ereszkedik utunk egészen be a faluba.

3. Zold – Gyümölcsös Tamásd
    (sárga háromszög) –  2 óra menetidő

     Zold felső szegleténél a Zoldiána patakot elhagyva, 90 fokos szögben balra térünk egy szekérúton. Enyhe emelkedő után, majd egy kilométert gyér, ligetszerű erdőn keresztül teszünk meg, majd egy 80 hektárnyi körtvélyesbe jutunk, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik észak és nyugati irányba. Újabb egy kilométer után az ösvény egy bükkerdőn keresztül vezet és emelkedő pályát vesz  fel. Utunk  fele  táján  elérjük a gerincet a „kereszt”-

nél (ennek helynévi jelentősége van mert a valamikori kereszt már régen elkorhadt), ahol még láthatjuk az egykori pihenő maradványait (egy asztal és a padok lábai). Innen tisztásra majd ismét erdőbe jutunk. Az ösvény átvezet egy kis patakon és a túloldalon hamarosan egy lakott tanya mellett haladunk el. A továbbiakban kaszálók és legelők mellett, erdőszélen követjük a jelzést, mígnem egy esőmosta szekérútra jutunk mely a Tamásd-i Kolónia iskolája mellett juttat ki bennünket az aszfaltozott országútra.

4. Zold – Tölgyesdomb – Farkasdomb – Căpriorul turistaház (sárga háromszög) –
       4 ½ óra menetidő

     Zoldról kijövet átkelünk a Zold patakon valamint a Kispatak vizén és elindulunk balra, fölfelé. Az ösvény lassan de folyamatosan emelkedik az erdőn keresztül. Főleg tölgyfák között haladunk, innen a dombhát elnevezése is (Dealul Gorun). Utunk kitartóan a Zoldiána és a Kispatak közötti gerincen vezet fölfelé, mígnem másfél órányi kellemes kaptató után elhagyja azt és jobbfelé egy kaszálóra tér, ahonnan remek kilátás nyílik a két Gladna valamint a Ferde község határában elterülő mesterséges tó irányába. Innen a gerinccel párhuzamosan, de ettől kissé nyugatabbra húzódó dombháton, 200 ... 300 éves cser- és tölgyfákkal tűzdelt gyér erdőben haladunk a Bordaru (más térképeken Bardului) csúcs felé. Ezután áttérünk a Zoldiána majd a Farkas patak forrásvidékét is lezáró gerincre, az immár nyirfa ligetekkel tarkított de még mindig ritka erdő nem gátol meg bennünket, hogy fényképezőgépjeink számára megfelelően nyílt szöget találjunk keleti irányba a két igencsak festői völgy felé. A Farkasdomb (Dealul Lupului – 702 méter) kopár és meredek oldala valamint a Stan csúcs közötti nyeregben ösvényünk útkereszteződéshez ér. Itt találkozunk a Tamásd felől a Bordaru csúcsra vezető ösvénnyel és idáig tart a sárga háromszöggel jelzett turistaút. Eddig körülbelül 2 órát gyalogoltunk. A közelben, húsz perc járásra forrás van, jobb felől pedig egy esztena található és nagy kiterjedésű legelők. Önmagában is kitünő kirándulóhely, pazar kilátással nyugati irányba a Ferde-i (Szurdok-i) mesterséges tó irányába.

Megjegyzés. A Tamásd felől a Boradaru csúcson át a (mostanában nem fogadóképes) Căpriorul turistaházhoz vezető, útikönyvekben is leírt turistaút jelzései már nem láthatóak. Szándékunk szerint ezt is felújítjuk majd a jövő év folyamán, megteremtve a Págyes gerinc több irányból való megközelítésének a lehetőségét, valamint a völgyben fekvő falvakból kiinduló majd ugyanoda visszatérő, egynapos körutak tervezését. (I.M.)

 

                                                                                     Előző szám      

Vissza

Következő szám

Első oldal